2011. február 26., szombat

vicces, ahogy a szia mindig egy viszlát-tal végződik.
vicces, ahogy a szép emlékek könnyre fakasztanak.
vicces, hogy az „örökké” valahogy mindig elmúlik…
vicces, hogy mennyit veszítesz, ha megfeledkezel a múltadról.
vicces, ahogy a barátaid magadra hagynak, mikor szomorú vagy.
vicces, hogy mikor szükséged lenne valakire, sosem találsz senkit.
vicces, ahogy az emberek változnak, és azt érzik, hogy sokkal jobbak lettek.
vicces, hogy mennyi hazugság lehet egyetlen szerelmes levélben.
vicces, ahogy az emberek megbocsátanak, annak ellenére, hogy sosem felejtenek.
vicces, ahogy egyetlen éjjel rengeteg megbánást foglalhat magába.
vicces, ahogy az élet ilyen ironikussá válik,
de a legviccesebb, hogy mindebből, számomra semmi sem vicces

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése